Jó?!

Oké,tény,hogy idáig elég szánalmas a történet,de hamarosan jön egy kis izgalom. :D

~Ella~

Megkértem Harryt,hogy jöjjön értem.Továbbá kénytelen voltam elmagyarázni neki,hogy hogy a francba törtem el ilyen sikeresen a lábam.
   -Jó,maradj ott,megyek! - ígérte,majd letette.
Mégis hogy a framcba mennék el egy 5 kilós gipsszel a lábamon?! Na mindegy.
Nemsokára Harry csörtetett be a terembe.Amint észrevett,odasietett hozzám.
   -Ho... - kérdezte volna,de félbeszakítottam fel nem tett kérdését válaszommal.
   -Köszike jól...Mehetünk? - vontam fel mosolyogva szemöldököm,mire bólintott,és segített kikecmeregni a kocsihoz.
****
Boldogan értem haza; útközben Harry megpróbált feldobni Louis ócska favicceivel,ami sikerült is.
Nem azért,mert olyan jók voltak,hanem mert olyan bénán adta elő,sőt még néha el is felejtette a közepét....szórakoztató volt!
Viszont amint hallottam anya üdözlő hangját,rögtön rosszérzés kerített hatalomba - ő még nem tudja a lábamat. Jaj!
   -Na,milyen volt az edzés? - jött be az előszobába hozzám,viszont amint meglátott,elakadt a lélegzete. - Veled meg mi történt?
Szólásra nyitottam számat,de csak egy nyögés jött ki belőle...aztán egyszer csak az eddig mögöttem,csendben álló Harry kezdett el magyarázkodni.Elmondta,hogy már tagnap bevertem valamibe (haha..nem inkább valakibe?) a lábam,és most egy rossz landolással rögtön el is törtem.
Anya hosszasan nézett,majd letette a kezében tartott kanalat a pultra,és csak ennyit mondott:
   -Jó!
Jó?! Ilyenkor minimum,hogy az anyuka leülteti a törött lábú lányát,és megkérdezi,kér-e enni.De az enyém csak azt mondta - jó!
Kicsikét ledöbbentem.Harry végig simított hátamon,majd gyengén előrelökött,jelezve,hogy menjünk fel a szobámba.
Miután (mindenfélét öszeszerencsétlenkedve) feljutottunk az emeletre,leültem a babszákomba,és Haryhez ordultam.
   -Jó?! - ismételtem kiakadva anya mondatát.Képtelen voltam túltenni magam rajta.
   -Nézd,kicsit váratlanul érte,ez érthető! - vonta meg a vállát Harry.
   -Jó,de akkor is! - fakadtam ki.
Harry némán leült a velem szemben lévő babzsákra,és ujjaival dobolt a térdén.
Így ültünk hosszú percekig.Mivel a csönd már lassan kínos volt,elég rosszul éreztem magam.Éppen megtörni készültem,viszont Harry megelőzött.
   -Ella,valamit szeretnék veled megbeszélni... - kezdte,mire kicsikét elcsodálkoztam.Komolynak hangzott. - szóval tudod elég régen együt vagyunk már,és...khm.. - köszörülte meg torkát. - Szóval arra gondoltam,igazán bejelenthetnénk a nyilvánosságnak is.
Lefagytam.Tudtam.Tudtam,hogy elő fog kerülni a téma egyszer.De féltem a rajongók reakcióitól.eddig bármennyiszer volt Harynek valakivel kapcsolata,a rajongók annyiszor tették tönkre.Hiába volt szikla szilárd a kapcsolatunk,ha egyszer ezren vannak ellenünk...ezt persze nem mondtam Harrynek.
   -Ella? - nézett rám aggódva Harry - Jól vagy?
Kizökkentem a gondolataimból.Nem szóltam egy kukkot se,csak néztem Harryre - aki időközben egyre furább arckifejezést öltött magára.Megköszörültem a torkom,és megszólaltam.
   -Oké,ha így szeretnéd,akkor legyen! - válaszoltam.Sokszor átgondoltam (már amennyiszer átlehet gondolni másfél perc alatt) és arra jutottam,hogy oké,vágjuk bele.
 Harry szája mosolyra húzódott,felállt és mellémérve leült  a földre.
   -Biztos? - nézett rám,mire bólintottam.
   -Viszont lehetne,hogy csak a nyár végén jelentsük be? Még szoknom kell... - kértem,mire megértően bólintott.
****
   -Szóval nyár végén bejelentjük... - fejeztem be,miközben a konyhapultnak dőlve éppen egy joghurtot fejeztem be.
Anya döbbenten nézett rám.Valószínűleg meglepte a hír.
   -Biztos,hogy ez a legjobb ötlet? - kérdezte zavartan,mire értetelenül néztem rá. - Még szerintem ez egy elhamarkodott döntés... - tette hozzá. - Fiatalok vagytok,szerintem nem kéne máris mindenkinek megtudnia...
Nos,ez kicsit meglepett. Persze,a lelkem mélyén én is egyetértettem vele,de lassan kezdtem hozzá szokni a gondolathoz,hogy nyilvánosan mutatkozzunk.
   -Mindegy,te tudod! - vonta meg a vállát anya,majd visszatért munkájához.
Vállat vontam,majd nekiláttam felmenni a szobámba.
   -Nem kéne anyit mászkálnod,Ella! - szólt utánam anya.
Felérve becsuktam magam mögött az ajtót,és tervbe vettem,hogy befejezem a dalt.Vagyis egyelőre még csak a szöveget...
Másfélóra irkálás után elégedetten írtam le az utlosó részt:

All:I wanna be last, yeah,
Baby, let me be your last,
Your last first kiss.

Úgy gondoltam,ennyi bőven elég mára.eltettem a titkos rejtekheylemre,és kinyúltam az ágyon.